Hcd- Blog

Ötletek, információk Human Centered Design témában havonta

Mi a különbség a prototípuskészítés és a modellezés között?

Minden sikeres terméktervezés mögött számos finomítás és sok kemény munka áll. Tény, hogy egy ötlet átalakulása egy valós termékké rengeteg munkát igényel, amely többet foglal magába, mint a képek egyszerű megalkotását a számítógépen. A terméktervezés egy komplex tevékenység, amelybe beletartozik a más emberekkel és tudományágakkal való együttműködés, kreatív és hasznos ötletek kitalálása (amik remélhetőleg fenntarthatóak is), valamint az a lassú folyamat, mely során az összes iteráción keresztül valami működik és jól is néz ki egyszerre.
A prototípus- és modellkészítés definíciója

A fizikai prototípus készítés egy olyan módszer, amit a tervezők mindig is használtak és ezután is fognak. Blogbejegyzésem elsődleges célja, hogy bemutassam a 3D-ben építés és tesztelés, egy sikeres tervezési folyamat folytatólagos és kritikus komponense. Miközben a 3D számítógéppel segített tervezés (CAD) megkönnyítette a termék megoldások vizualizációját, elemzését és megvalósítását, a fizikai prototípusokkal még mindig lehet játszani és olyan módon tüzetesen megvizsgálni őket, ami nem lehetséges a képernyőn.

Ennek eredményeképpen megelőzik és kiegészítik a számítógépes tervezés és animációk nagy részét, amely valós idejű projektekben történik meg. Pontosan, ahogy a számítógép segít integrálni az interdiszciplináris tevékenységeket a képernyőn, a fizikai prototípusok összehozzák az embereket személyes megbeszélésekre, amik az interakció különböző szintjére vezetnek az ügyfelek, tervezők és a végfelhasználók között

"A prototípuskészítés a problémamegoldás egyik formája."

A fizikai prototípus és a modellezés kifejezést egyöntetűen alkalmazzák egy szolgáltatás vagy rendszer előzetes, háromdimenziós ábrázolásának megnevezésére. Az utóbbi években azonban a „prototípus” szó használata terjedt el jobban, mert átfogóbb jellegű. A fizikai prototípusok széles skáláját használják a tervezési folyamat során a termék megjelenésének és funkciójának különböző aspektusainak előírására, mielőtt gyártásra kerül.

A fizikai prototípusok létfontosságúak egy tervezési folyamathoz és mi is nagyon sok probléma megoldására használjuk őket.

Design Thinking alkalmazása I Human Centered DesignKép: Francis& Son - 3D prototípus készítése
A prototípuskészítés a problémamegoldás egyik formája

A prototípus- és modellkészítés, habár alapvetően rokon kifejezések, valójában különböző tevékenységekre utalnak. A prototípuskészítés egy tervezési módszer, amely fizikai prototípusokat használ annak tanulmányozására és tesztelésére, hogy egy új termék hogyan lesz használva, hogyan fog kinézni és hogyan lesz esetlegesen legyártva.

A modellkészítés, másrészről, a prototípus elkészítésének folyamata lépésről lépésre. Ezen okból ezt a blogposztot két részre osztottam: Prototípuskészítésre és Modellkészítésre. Most itt nem megyünk bele sem a prototípuskészítés sem a modellezés részleteibe, csupán az a cél, hogy megismertesselek a két fogalom közötti különbségekkel. Röviden összefoglalom, hogy melyek a fizikai prototípusok és hogyan használjuk őket a terméktervezésben és fejlesztésben.

A második rész, a Modellkészítés, kifejezetten az anyagokra és a konstrukció opcióira vonatkozó sok kérdést tárgyalja. Ha észben tartjuk az okot, ami miatt a prototípust készítjük, jobb választásokat tehetünk a prototípus készítésének módjára vonatkozóan.

A prototípuskészítés egy kulcsfontosságú probléma megoldási tevékenység a terméktervezésben. A prototípuskészítés egy projekt legelején kezdődik és folytatódik egészen a gyártásig. A termékfejlesztés komplexitása miatt kritikus fontosságú, hogy a tervezési folyamatból kikerüljön a lehető legtöbb találgatás, és megakadályozzuk, hogy meglepetések bukkanjanak fel később a projekt során.

Sokkal kevésbé drága korán megoldani a problémákat egy projektben, mint később, amikor a szerszámozás már esetlegesen elkezdődött és az értékesítési kötelezettségvállalások megtörténtek.

A prototípusok a tervezési folyamat során alakulnak ki; az egyszerű prototípusok kezdeti háromdimenziós vázlatokként szolgálnak és azután a rendre finomítottabb verziók iterációi helyettesítik őket. Minél komplikáltabb a termék, annál több szakterületet érint, és általában annál több prototípusra van szükség. Az egyik saját fejlesztésünknél, például gépészmérnök, villamosmérnök és építészmérnök kollégáink dolgoznak együtt.

A fizikai prototípusok lehetővé teszik a csapatmunkát és az együttműködést, mivel arra szolgálnak, hogy összegyűjtsék a csapat tagjait maguk körül megbeszélés és reflektálás céljából. Mint ahogy a képeken is láthatjátok mi használtunk gyurmát, papírt később pedig különböző 3D-s nyomtatási technikákat a prototípusaink elkészítésére. Bár ezt biztosan nem kell mondani, de teljesen más az, ha valamit a gépeden látsz vagy ha az előtted van, meg tudod fogni és vizsgálni.

A prototípusok arra kényszerítik a csapatot, hogy a valódi kérdésekkel foglalkozzon, amelyeket könnyebben hagynak figyelmen kívül a feljegyzésekben és szóbeli megbeszéléseken. A prototípusokat az alternatív megközelítések tanulmányozására és összehasonlítására is használják. Ez magában foglalja minden tesztelését a konstrukció műszaki követelményeitől a használhatóságig.
"A modellkészítés célja, hogy olyan modelleket hozzunk létre, amelyek segítségével be tudjuk mutatni, könnyedén el tudjuk magyarázni, hogy mi az általunk tervezett termék vagy szolgáltatás célja."
Modellkészítés

Az anyagokra, gyártásra és kidolgozásra érzékenység kifejlesztésének gazdag tervezési hagyománya azon a cselekvés általi tanulás gondolatán alapul, amely az ipari tervezés kezdetére nyúlik vissza. Ténylegesen más dolgokat tanulunk meg a prototípus elkészítéséből (modellkészítés) mint amit a prototípus használatából (prototípuskészítés) tanulnánk. Az anyagtulajdonságoknak nincs semmiféle valós kapcsolatuk a világgal, kivéve, ha először felébresztjük az érzékeinket gyakorlatias módon. A valódi anyagok és folyamatok megtapasztalásával, az anyagtulajdonságok jelentést nyernek. Az ezen folyamatból szerzett fogékonyság és tapasztalat alkotja az intuíció alapját és emiatt létfontosságú a konceptualizáláshoz.

A modellkészítés célja, hogy olyan modelleket hozzunk létre, amelyek segítségével be tudjuk mutatni, könnyedén el tudjuk magyarázni, hogy mi az általunk tervezett termék vagy szolgáltatás célja. Ennek a legnagyobb előnye, hogy gyorsabban tudunk tesztelni és nem kell túlságosan aggódnunk a termék anyaga miatt. Ezért, a modellezés sokszor költséghatékonyabb módja a termék megjelenésének mintsem a funkcionalitásának tesztelésére. Nagyon könnyen el tudunk csábulni és olyan dolgot modellezünk le, ami a lehető legjobban hasonlít a végső termékre, miközben elveszítjük a fókuszunkat arról, hogy a modellt azért hoztuk létre, hogy csak leteszteljük egy részét vagy kinézetét a terméknek. A modellkészítés egy másik célja a gazdaságosság. Jó tudni, hogy a modellnek mennyire kell precízen kidolgozottnak lennie vagy éppen mi az a minimum, ami már elegendő a termék céljának a bemutatására.

Kép: Francis& Son
Failing to learn and learning to fail

Elég sok termékfejlesztést - és itt legyen szó fizikairól vagy virtuálisról - láttunk már ahhoz, hogy tudjuk, ha nincs konkrét cél, akkor a modellezés vagy prototípuskészítés is sokkal nehezebb lesz.

Azonban az is igaz, hogy amikor egy terméknek vagy szolgáltatásnak az ötlete megszületik, akkor akár 360 fokos változáson is keresztülmehet addigra amire abból kész termék lesz. Ez főként annak köszönhető, hogy az ötlet a sok modell és/vagy prototípuskészítés során fejlődik, és miközben fejlesztünk találunk ki új vagy éppen jobb irányokat. Velünk is ez történt. Három éve kezdtük el projektünket, és ha megnézzük, hogy három évvel ezelőtt mire gondoltunk, és mit fejlesztünk most, akkor nagyon nagy különbséget láthatunk. De ez nem baj, sőt! A design thinking módszerének egyik legfontosabb elve, hogy „Failing to learn and learning to fail” vagyis tanulj a hibáidból és tanulj meg hibázni. Mint mindig, most is csak azt tudom javasolni, hogy ha igazán sikeres terméket vagy szolgáltatást szeretnétek tervezni, akkor a legjobb út, ha annak a középpontjában az ember van.

Budapest, 2017.  Január 22.
Böröczky Ferenc

Érdekel a Human Centered Design világa? Akkor gyere el aktuális workshopunkra!

Feliratkozás a Központban az Ember hírlevelére

User Experience Design Workshop - Budapest

2016. November 5. (Szombat) 10:00 - 14:00

User Experience alatt nemcsak azt a folyamatot értjük, amikor egy felhasználó ellátogat egy weboldalra és ott használ egy szolgáltatást. User Experience alatt a teljes folyamatot értjük, attól a ponttól kiindulva, ahogy a termékre vagy szolgáltatásra felfigyelt.

HAVE A PROJECT? WE’RE HERE TO HELP YOU CREATE IT.